7.A – Növényfaj jellemzése:
Sövényszulák
·
jellemzése:
forrt szirmú, fehér sziromlevél, tölcsér alakú virágzat; félparazita, lágy
szárával kúszik a gazdanövényre a fényért, tápanyagért, de a talajban gyökerezik
·
levéllemez
tagolása: 96-97.o. a növényhatározóban
(Levelei háromszög vagy tojásdad
alakúak, nyilas vállúak. A szélük ép, de hullámos.)
·
növények
országa, zárvatermők törzse, kétszikűek osztálya, burgonyavirágúak rendje,
szulákfélék családja
·
kétszikű,
mert: lágy szár, főeres levél
·
évelő
növény (azok a
lágyszárúak, amik hosszú ideig élnek és termésérés után a föld feletti száruk
elpusztul, viszont mindig van földbeli száruk (gyöktörzs, hagyma, hagymagumó, gumó), vagy vastag gyökerük, ami áttelel)
·
ökológiai
igényei a növényhatározó hátuljából
·
Várható-e
megjelenése ember által bolygatott területen?
7.B – Légzés szervrendszere
Felső légutak
·
Belégzéskor a levegő az orrüregen át a garatba, majd
a gégébe áramlik. Feladatuk az áramlási út biztosítása mellett a levegő
előkészítése, a hangképzés és a légzőszervrendszer védelme. A légutak dúsan
erezett, csillós hengerhámmal borított nyálkahártyája felmelegíti és párával
telíti a levegőt, kiszűri a finom szennyeződéseket, majd az orrnyílás irányába
sodorja azokat. Az orrüreg bejáratánál található szőrök megakadályozzák a
nagyobb szennyeződések bejutását a légzőrendszerbe, a felső részén elhelyezkedő
szaglóhám pedig az érzékelésben játszik szerepet. A garat a tápcsatornának és
légzőszervrendszernek is része, hiszen a táplálék és a levegő útja itt kereszteződik.
A gége a légcső kezdetén található porcos vázú szerv. Feladata egyrészt a falat
légcsőbe jutásának megakadályozása, másrészt a két hangszalag segítségével a
hangképzés.
Alsó légutak
·
A gége folytatása a légcső. Ezt az üreges zsigeri
szervet a nyelőcső felé nyitott, C alakú porcok merevítik, hogy megakadályozzák
az összeesését. A légcső kettéágazva a főhörgőkben folytatódik, melyek a két
tüdőfélbe vezetnek. A tüdő a mellüregben található páros szerv. A jobb oldali
három, míg a bal két lebenyre oszlik. Világos rózsaszín, de minél idősebb,
minél több szennyeződés kerül bele, annál több sötét folt jelenik meg rajta.
Állománya szivacsszerű, hiszen a belépő főhörgő fokozatosan egyre kisebb
csövekre ágazik el. A tüdő vázát rugalmas kötőszövet alkotja. Ezek között
találjuk az egyre kisebb részekre ágazó hörgőket, majd hörgőcskéket. Falukban
porc, simaizom, belső felületükön csillós hám található. A legkisebb csövek
léghólyagokban végződnek, melyeket egyrétegű laphám alkot. Itt történik meg a gázcsere,
hiszen a léghólyagok felületét kapillárisok hálózzák be.
Belégzés, kilégzés;
mellhártya és rekeszizom szerepe
·
A tüdő önálló mozgásra nem képes. A mozgatását a
bordaközi izmok és a rekeszizom, vagyis a légzőizmok végzik. A légzőizmok
összehúzódásának az a következménye, hogy a mellüreg térfogata megnő, melyet a
mellhártya miatt a tüdő követ. Ennek az az oka, hogy a tüdő felületén és a
mellüreg belső felületén lévő savós hártya az általuk termelt folyadék tapadása
miatt összekapcsolódik. A kitágult tüdőben lecsökken a nyomás, így a levegő a
szabad légutakon át beáramlik a tüdőbe. Belégzésünk aktív folyamat. A kilégzés
passzív folyamat, mert ekkor a légzőizmokat elernyesztjük. A bordák saját
súlyuk, a rekeszizom pedig a hasüregi szervek nyomása miatt tér vissza eredeti
helyzetükbe. A tüdőben megnő a nyomás, így a levegő kiáramlik a tüdőből.
Milyen hatásra gyorsul a légzés?
·
szimpatikus
hatásra
·
ennek
biológiai jelentősége: Az életműködéseinkhez sokszor több oxigénre van
szükségünk. Ilyenkor meg kell növelni a légzési perctérfogatot. Ezt a
légzésszám fokozásával és/vagy a légvételkor kicserélt levegő mennyiségének
növelésével érhetjük el.
·
Légzési
perctérfogat: az egy perc alatt kicserélt levegő mennyisége
Miért veszélyes a dohányzás vagy a kevés mozgás?
·
elősegíti
a betegségek kialakulását
Milyen eszközökkel lehet befolyásolni az embereket káros életmódjuk
megváltoztatásában?
·
média,
reklámok, tudatosítás az iskolában, ár felemelése
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése