6.A – Mikroszkóp: csont vizsgálata ÉS 6.B – Talaj és talajszennyezés

6.A – Mikroszkóp: csont vizsgálata

·         nagyítás mértékének kiszámítása: okulár x objektív lencse

·         preparátum metszettel készült

·         csontszövet jellemzése, tulajdonságai

o   szerves rész

§  kötőszöveti rostokból –I. típusú kollagén, valamint fehérjét és szénhidrátot tartalmazó összetett molekulákból épül fel, csont rugalmasságát biztosítja.

o   szervetlen rész

§  a csont szilárdságát biztosítja

§  20 fajta elem található benne (Mg, Na, carbonát, citrát)

§  legnagyobb mennyiségben Ca sókat tartalmaz

»   szilvamag alakú nyúlványos csontsejtekből, és sejt közötti állományból állnak

»   a sejt közötti állomány szerves része az ossein, melyet a csontsejtek termelnek

»   a szervetlen részt pedig ásványi anyagok, ionok (calcium) adják

»   a csontok 40%-a víz

»   szervezet szilárd vázát képezik,

»   testüregeket határolnak,

»   életfontosságú szervek számára védelmet nyújtanak

·         Mely állatcsoportokra jellemző ez a szövettípus? A gerincesekre.

·         belső váz: mozgás passzív része, izomszövettel kapcsolódik össze

·         porccal, ínnel, ideggel vagy hámmal is kapcsolódhat

6.B – Talaj és talajszennyezés

·         A talaj fontos természeti erőforrás, a földkéreg legfelső, termékeny rétege. Védelme, termékenységének fenntartása a mezőgazdasági termelés számára alapvető feladat.

·         Összetétele: ásványi anyagok, víz, gázok, szerves anyag+humusz

·         A talaj jelenlegi tulajdonságai a kőzetből talajjá válás, majd a talajfejlődés során fellépő, a talajképző folyamatok által meghatározott fizikai, kémiai és mikrobiológiai folyamatok hatására alakulnak ki. A talaj keletkezésében résztvevő tényezők hatásai állandóan változnak, ezért a talajok fejlődnek és pusztulnak. A kőzettörmelékek (anyakőzet) csak akkor alakulnak talajjá, ha a rajta megtelepednek alacsonyabb rendű szervezetek és pusztulásukkal felhalmozódnak bennük szerves anyagok. → humuszképződés (humifikáció)
Humusz: nagy molekulákból álló, sötét színű szerves vegyületcsoport, fontos szerepet játszik a növények tápanyag ellátásban (N és P tartalmaz). A talaj termékenysége humusztartalmától függ.
– magasabb rendű növények meggyorsítják a folyamatot
– a talajlakó állatok felkeverik, a talajt → elősegítik a morzsalékosság kialakulását, a víz beszivárgását, a légcserét
A víz által oldott talajsók mélybe vándorlása: kilúgozás → talaj termékenységét csökkenti, a humuszt nem képes a víz elszállítani, nem vesz részt a kilúgozásban. A kioldott anyagok a talaj valamely szintjében felhalmozódnak.
Talajnedvesség: a talajszemcséket körülvevő hidrát burok
Talajlevegő: a talajszemcsék között levegő, a talajlakó élőlények légzése és bomlása miatt több CO2-ot és HNO3-at tartalmaz.
Talajvíz: a talajszemcsék közötti réseket teljesen kitöltő víz, a talajszintje felé emelkedve belvíz. (Jó talaj: A kedvező fizikai és kémiai tulajdonságú talajok morzsás szerkezetűek, megfelelő mésztartalmúak, humusztartalmuk 3-4%, jó hő- és vízgazdálkodásúak, pórusai raktározzák a nedvességet és biztosítják a levegőt a talajlakó élőlények számára.)
Talajszelvény: a talajok kialakulásának, szerkezetének vizsgálatára kialakított földbeásott gödör.

·         A talajokat szennyező anyagok egy része szándékosan kerül a talajba. Ezek közül legfontosabbak a mezőgazdaságból származó anyagok (természetes trágyák, műtrágyák, növényvédő szerek), valamint a veszélyes anyagok és a hulladékok, amelyeket sokszor megfelelő védelmi intézkedések nélkül raknak le. A gondatlan hulladéklerakás során legtöbbször nehézfémek, természetes úton nem bomló műanyagok kerülnek a talajba.

Talajerózió: A talaj pusztulása, kiváltó okai a csapadék, a szél, a jég és az emberi tevékenység.
• Csapadék: a növényzettel borított, kevésbé lejős területek talaját kis mértékben pusztítja. A dombvidékeken a zivatarok lehordják a talaj felső rétegét és vízmosásokkal szabdalják a felszínét. A mélybe szivárgó csapadék átitatja a vízzáró réteget, a felettük lévő talaj lejtőcsuszamlásnak esik áldozatul. A savas esők hatására a talajok elsavanyodnak, ami az erdő pusztulásához vezet.
• Szél: a száraz, gyér növényzetű vidékeken elhordja a humuszos réteget.
• Mezőgazdasági művelés: felgyorsítja a talaj pusztulását, talajtömörödéshez vezet (munkagépek) → talaj nem szellőzik
Legnagyobb talajveszteség: kínai löszvidékeken, trópusi monszun területeken

Talajvédelem: Meg kell előzni a talajréteg elvékonyodását, védekezni kell a talaj fizikai, kémiai tulajdonságainak romlása ellen.
– sáncolás – lejtők keresztbe szántása→ talajlehordás ellen
– talajvédő növénytermesztés → vetésforgót alkalmaz, megfelelően öntöz és körültekintően adagolja a vegyszereket
– erdősávok telepítése → szélerózió megakadályozása
– trágyázás → növények által felvett tápanyagok pótlása
A növényvédő ellenszerek gyakran nem csak a kártevőket, hanem azok természetes ellenségeit is elpusztítják. Az öntözés növeli a kilúgozást, vagy másodlagos elszikesedést okoz. A talajok szennyezése közvetett, a szennyező anyagok a levegőből ülepednek ki és a vizekkel szivárognak a talajba, a talaj savanyodását, nehézfémek feldúsulását okozzák.
Dokucsajev a nagy éghajlati és növényövek (zónák) szerint alakította meg a Talaj-zónák első tudományos osztályozását. Felismerte a talaj és a növény közötti kapcsolatot.